Érdekességek

Nyomtatóbarát változat

Erkel sakkjátszmáiból

1872-ben látott napvilágot Gyulán a Márki István által jegyzett kötet, amely „száznál több, nagyrészben a sakkvilág legkitűnőbb mesterei között váltott mintajátszmával, számos feladvánnyal, 129 ábrával” az első eredeti magyar sakkmű a szerző szerint. A kötetben közölt játékleírások közül az alábbi képeken azoknak a játszmáknak a leírásai szerepelnek, amelyekben Erkel Ferenc, korának egyik legjobb sakkjátékosa is részt vett.


 

A Nagyszalontán kelt előszóban így fogalmaz Márki: „A sakkjáték erkölcsnemesítő befolyását a társadalomra – indokolni fölösleges. Tény, az, hogy az egyéni jellemre jótékony és emelő hatással bír, ellentétben az aljasb szenvedélyeket felkavaró szerencsejátékokkal, mert a sakkdeszkán nem az anyagi túlerő vagy a véletlen, hanem a szellemi, értelmi tulsuly vezet győzelemre. Ez előnyös, a tökélyesbülésre vágyó emberi elméhez illő tulajdonságánál fogva hivatva van arra s magasabb czélja abban rejlik, hogy minél szélesb mérvbeni elterjedése által a családok, sőt nemzetek anyagi és szellemi jóllétét csorbitó, gyakran végkép aláásó szerencsjátékokat első sorban ellensulyozzza, később pedig végkép legyőzze.”

•••••

Plakátok, avagy látványosság a farsangi „álarczos bál nyugórájában"

A Nemzeti Színház alábbi három archív plakátja arról (is) tudósít, hogy 1853-ban a báli szezon idején már negyedik színházi álarcosbál „nyugórájában” (táncszünetében) „81 húzásból álló” sakkjátékot adtak elő. A látványosságot egy ez alkalomra készült emelvényen, 40 jelmezes „élő bábu” közreműködésével láthatta a közönség. Szén József, a korszak legerősebb sakkozója és – a szintén jeles játékos – Erkel Ferenc közös alkotása háromszor került színre, február 2-án, 6-án és 18-án. (Lásd bővebben a Sakk-játék című pantomimról!)


•••••

A Budapesti Sakk-szemle című folyóirat 1893-as évfolyamából

A Budapesti Sakk-szemle című folyóiratot a Budapesti Sakkozó-Társaság adta ki. V. évfolyama (1893) 6. (júniusi) számának címlapján Erkel Ferenc képe látható, a belső oldalon pedig rövid tudósításban adnak hírt arról, hogy Erkel Ferenc „…június 15-én hunyta le jóságos szemeit svábhegyi villájában”. A szöveg a sakkjáték egyik legelső bajnokától, úttörő apostolától búcsúzik, majd így zárja az emlékezést: „... a nemzet magasztos gyászát ne zavarjuk most kicsinyes siránkozásunkkal, hiszen könyeink talán nem is volnának őszinték, mert átragyogna rajtuk büszke örömünk afölött, hogy akit itt milliók siratnak az egész életén keresztül mienk volt, teljes szívvel, lélekkel a mienk”.
A folyóirat V. évfolyamának egyszerre megjelent 8., 9. és 10 számában az első lapokon olvashatjuk dr. Vidor Zsigmond emlékbeszédét, amely a Pesti sakk-kör 1896. október 30-án tartott rendkívüli közgyűlésén hangzott el. – Az alábbi képekre kattintva mindkét szöveg teljes egészében elolvasható (pdf)



•••••


Erkel Ferenc gyászjelentései az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárában

Erkel Ferenc megbecsültségét mutatja a hat gyászjelentés is, amellyel kortársai 1893 júniusában búcsúztatták. Családján kívül saját halottjának tekintette az Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia, a Magyar Királyi Operaház, az Országos Magyar Daláregyesület, a Budapesti Magyar Zeneegyesület, a Magyar Zeneiskola és a Budapesti Zeneművészkör is.


•••••

Az Erkel-film – 1952

A Magyar Nemzeti Filmgyártó Vállalat 1952-ben készítette az ERKEL című 112 perces fekete-fehér mozifilmet Pécsi Sándorral a címszerepben. A további szerepekben – többek között – Szörényi Évát, Gábor Miklóst, Ajtay Andort, Solthy Györgyöt, Makay Margitot, Darvas Ivánt, Horváth Jenőt, Major Tamást és Bihari Józsefet láthatta a közönség. Az operarészletekben Gyurkovics Mária, Osváth Júlia, Székely Mihály, Fodor János, Rösler Endre, Udvardy Tibor, Simándy József, Melis György, Palánkay Klára szerepelt. A forgatókönyvet Thurzó Gábor és Békeffy István írta, a filmet Keleti Márton rendezte, az operatőr Eiben István volt. A film zenéjét részben Erkel Ferenc műveiből állították össze, illetve Kenessey Jenő írta.

[Egy anekdota a film körül]

Pécsi Sándor nagy gonddal készül a címszerepre. Tanulmányozza Erkel Ferenc életét, konzultál Balassa Imrével, a magyar operatörténet jeles szakemberével, s igyekszik Erkel köznapjairól is személyes élményeket szerezni.
Egy este, színházi előadás után, Pécsi elmegy a feleségével abba az ódon Király utcai házba, ahol hajdan a Hunyadi László és a Bánk bán zeneszerzője lakott. Az épület jószerint még a régi állapotban van. A lépcsőház sötét, a kanyargós folyosókon úgy pislognak a légyköpött, apró villanykörték, mint a petróleumlámpák.
A házaspár meghatottan néz körül. A hangulat szívet szorító. Most már csak az volna hátra, hogy a kapott adatok alapján pontosan azonosítsák Erkel egykori otthonát, s szemügyre vehessék majd a megszemélyesítendő filmhős életútjának egyik állomását.
Pécsiné a kapualj fülkéjében a házmestercsengőt keresi, Pécsi a lakók névtábláját tanulmányozza, amikor egy mogorva hang rájuk dörren:
– Mit keresnek maguk itten?
A helyzet kissé zavaros. Még nem sikerült megállapítani az Erkel-hajlék jelenlegi lakójának nevét, tehát valójában nem tudják megmondani, kit keresnek. Ez ostoba dolog lenne, ha a mogorva hang tulajdonosa gyanúba venné őket. – Mondjuk meg az igazat – dönti el magában Pécsi –, s barátságosan közli az ismeretlennel:
– Azért jöttünk ide kérem, mert itt lakott Erkel Ferenc, és ….
– Erkel Ferenc...? – vág a szavába még mogorvábban a mogorva ember. – Itt semmiféle Erkel Ferenc nem lakott. Tíz éve vagyok ebben a házban házmester, de ilyen nevű egyénnek itt soha nem volt bejelentett lakása...
A színész magyarázkodni szeretne, ám a Király utcai ódon ház cerberusa éber.
– Szedjék a sátorfájukat, amíg jó dolguk van – mondja fenyegetően, s a fenyegetését megtoldja még egy kis lenézéssel is:
– Ha már értelmesebb nevet nem tudtak kitalálni...

In: Békés István: Legújabb magyar anekdotakincs, Budapest, Gondolat, 1966., 507–508. o.

•••••

Erkel-kiállítás Gyulán, a zeneszerző szülőházában

Erkel Ferenc születésének 160. évfordulója alkalmából avatták fel a mindmáig működő Erkel Ferenc Emlékmúzeumot Gyulán. Az új állandó kiállítás megnyitása 2010. november 7-én volt.


•••••

Erkel Ferenc és az Országos Széchényi Könyvtár

Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója kapcsán kiállítást rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban. (Hamarosan összeállítást teszünk közzé ezen a helyen a kiállítás emlékeiből.) Ez az időszak jelentős szerepet játszik az Erkel-kutatás szempontjából is. 1993-ban – a zeneszerző halálának 100. évfordulója alkalmából – emlékkiállítással ünnepelt a nemzeti könyvtár. Ebből az évből közöljük alább a kiállítás plakátját és a könyvtár belső folyóiratában, az „OSZK Híradóban” megjelent cikket, valamint a Plakát- és Kisnyomtatványtárban őrzött néhány ex libris képét.
2007-ben, a magyar kultúra napján – az OSZK új kiállítóterének második kiállításaként – nyílt meg a Himnusz kézirata és Erkel zenéje köré épült kiállítás.