Beköszönő

Nyomtatóbarát változat

Köszöntjük olvasóinkat az Erkel Ferenc (Gyula, 1810. november 7. – Budapest, 1893. június 15.) születésének 200. évfordulója tiszteletére útjára indított tematikus szolgáltatás tanulószobájában!

Erkel Ferenc a magyar zenei romantika egyik legnagyobb mestere volt, aki nemcsak zeneszerzőként, hanem közéleti emberként is hatalmas feladatot vállalt magára. Magyar történeti tárgyú operáival egy hiányzó zenés történeti „eposz” nagyszabású fejezeteit hívta életre. Kölcsey Ferenc Hymnus című költeményének megzenésítésével a reformkori magyarság legbensőbb hangján szólalt meg. Zongoraművészként és a Nemzeti Színház, majd a Filharmóniai Társaság karnagyaként az európai rangú magyar hangverseny- és operaélet egyik megteremtője, az Országos Daláregyesület élén pedig a kiegyezés utáni hazai kóruskultúra tevékeny előmozdítója volt. Idős korában sem pihent. 65 évesen lett a Zeneakadémia igazgatója, s ebben a minőségében számos utódot, muzsikust nevelt.
(Szerző Katalin zenetörténész szövegének felhasználásával. Forrás: az 1993-as OSZK Erkel
centenáriumi kiállítás nyomtatott vezetőszövege)

Születésének 100 évfordulóján, 1910-ben a gyulai szülőházán helyet kapott emléktábla költője így méltatta Erkel Ferencet: „Mint a mesék tündér KIS KIRÁLYA / Kinek mérhetetlen volt a gazdagsága / Úgy lépted át ez áldott SZÜLŐHÁZNAK / Álmokat termő, gazdag küszöbét,/ S lelked trónjára magadhoz emelted / Hamupipőkét – A MAGYAR ZENÉT.”

•••••

A virtuális összeállítás a terjedelmes életmű három kiemelkedő darabját, a Himnuszt, valamint a Bánk bán és a Hunyadi László című operákat állítja középpontba. A menürendszer segítségével tájékozódva megismerhetjük Erkel Ferenc életútját, a három kiemelt mű utóéletét, illetve képeket, korabeli dokumentumokat, eredeti forrásokat, hanganyagokat, filmrészleteket és más érdekességeket kínálunk a zeneszerző életútjával és műveivel kapcsolatban.

Az időről időre gyarapodó tartalmak az Országos Széchényi Könyvtár kivételesen gazdag gyűjteményéből mutatnak be számos egyedi és ritka dokumentumot – köztük Kölcsey Ferenc költeményének a Kézirattárban őrzött egyetlen autográf példányát és a Zeneműtár gyűjteményének különlegességét, az Erkel Ferenc által megzenésített versnek a zeneszerző által leírt kottáját.

A szerk.