[1]
Erkel harmadik operája, a háromfelvonásos Bánk bán szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. Az opera keletkezéstörténete – az 1844-45-ben megkomponált első részletektől az 1861-es ősbemutatóig – több mint másfél évtizedet fog át. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idején Erkel az asztalfióknak szánva dolgozott a partitúrán. Katona József Bánk bán című tragédiáját a cenzúra tilalma miatt 1860-ig nem játszhatták a magyar színpadokon. A megírás hosszú ideje is szerepet játszhatott a Bánk bán megérésében, melyet motivikus és szerkezeti hasonlóságok kötnek Erkel korábbi két operájához. Ezekhez képest viszont előrelépést jelent a Bánk bán drámai kifejező erejének és a szereplők zenei jellemzésének hatásossága.
A Bánk bán több szempontból is összegzésének tekinthető Erkel pályáján. Hatásosan bizonyította a gyakorlatban a magyar népies műzene nagyoperai alkalmazásának lehetőségét, amely a korábbi betétek helyett ezúttal már nagyobb egységek, akár egész felvonások fő szervező erejévé vált. Az idegen és a honi ellentétét szembe állító történet Erkel operájában zeneileg a francia és az olaszos elemnek a magyaros anyaggal való találkozásában ötvöződik szerencsésen. A Bánk bánt megelőző magyar operáktól eltérő módon újdonságnak tekinthető a nagy zenekar és korábban operában kihasználatlan hangszerek (angolkürt, cimbalom, viola d’amore) alkalmazása is.
Erkel Ferenc Bán bánjának ősbemutatóját, amely 1861. március 9-én volt a Nemzeti Színházban, hatalmas várakozás előzte meg. A bemutató a magyar operát vitte sikerre, nagy hatással volt a kortársakra, és a Verdi-operák korabeli olaszországi előadásaira emlékeztető élményt nyújtott a magyar közönségnek.
Részlet Tallián Tibor: Nemzeti színház, nemzeti opera című tanulmányából:
„Az 1861-ben bemutatott Bánk bán a nemzeti opera paradigmáját valósítja meg. Egyéni és politikai sors sors mint egyazon nemzeti végzet kettős arca tekint a nézőre a nagyszabású drámai alapanyagból; a drámai személyek emberi jelleme és nemzeti-drámai funkciója tökéletesen fedi és kölcsönösen felerősíti egymást. Ám végső soron a zenének köszönhető, hogy a Bánk bán színpadát eleven és magyar figurák népesítik be. Erkelnek Verdi és Meyerbeer alapos megismerése közben szerzett zenedramaturgiai tapasztalatai és áradó egyéni invenciója a nagy operatragédia légkörét teremti meg. itt ér zenitjére Erkel egyre érlelődő képessége a magyar dalstílus zenedrámai kiaknázására. Operáiban magától értetődő természetességgel, hasonlíthatatlan romantikus ihletettséggel csendülnek fel a könnyes örömnek, a mosolyba játszó bánatnak, a vágyakozásnak és visszavágyásnak megragadó tónusai, s a hazatérés élményével ajándékoznak meg egy közös érzelmi otthonba, ami az operán kívül talán soha nem létezett. A nemes magyar hang megteremti az operai alakok nemzeti jellemét, és ezáltal mintegy megteremti azoknak a tízezreknek a nemzeti éthoszát is, a hősök hangját magukba fogadják: »Hazám, hazám, te mindenem...« Nemzeti művészet az, ami nemzetet teremt.”
•••••
- 1814 – Döbrentei Gábor [2] által szerkesztett Erdélyi Múzeum című folyóirat drámapályázata;
- 1815. július 30. – Katona József befejezi a Bánk első kidolgozását Kecskeméten;
- 1818 – az Erdélyi Múzeum drámapályázatának eredményhirdetése;
- 1819. július 2. – Katona József befejezi a Bánk bán végleges kidolgozását Kecskeméten;
- 1820 novembere – megjelenik a Katona József BÁNK BÁNK című drámája 1821-es évszámmal;
- [1821 – Megjelenik Katona József játékszíni tanulmánya a Tudományos Gyűjteményben: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel];
- 1833. február 15. – Katona József Bánk bán című drámájának
Gertrudis – Kántorné Engelhardt Anna
Béla, Endre, Mária – gyermekeik – Szerdahelyi Etelka, Szerdahelyi Kálmán, Telepi Amália
Ottó, Gertrudis testvéröccse – Egressy Gábor
Bánk bán – Bartha János
Melinda – Déryné Széppataki Róza
Soma, kisfia – Telepi Károly
Mikhál bán – Udvarhelyi Miklós
Simon bán – Kubai Pál
Egy zászlósúr – Pály Elek
Petur bán – Szentpétery Zsigmond
Myska bán – Demjén Mihály
Solom mester – Hazslíni Ferenc
Bendeleiben Isidora – Pályné Botos Karolina
Egy udvarnok – Latabár Endre
Biberach – Megyeri Károly
Tiborc – Szilágyi Pál
Békétlenek – Telepi György és Király János"> ősbemutatója Kassán; a művet Udvarhelyi Miklós választja jutalomjátékként;
A Színháztörténeti Tár virtuális kiállításának részlete [3] - 1839. március 23. – Pesti Magyar Színház – Egressy Gábor a címszerepben;
- 1844-45. – Megszületik Erkel operájának első megkomponált részlete, még a Hunyadi-téma vonzásában, a Petur bordala Vörösmarty Mihály Czilley és a Hunyadiak című drámájának részletére;
- 1848. március 15. – este Katona Bánk bánját adják [4];
- 1861. január 6. – Pesten, a Nemzeti Múzeum dísztermében közönség előtt elhangzik egy részlet – a Tisza-parti jelenet – Erkel Bánk bán című operájából;
- 1861. március 9. – Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ősbemutatója [5] Pesten a Nemzeti Színházban;
- 1865. november 2. – Kolozsvár, Erkel Bánk bánjával nyílik meg a Kolozsvári Nemzeti Színház [6]
- 1940. március 15. – Az átdolgozott Bánk bán bemutatója. Erkel harmadik operájának átdolgozása a Hunyadi László korszerűsítése után történt meg. Radnai Miklós halála miatt a zenét végül Rékai Nándor és Kenessey Jenő, a szövegkönyvet Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozta át. Bánk bán eredetileg hőstenorra írt főszerepét baritonra, Tiborc szólamát pedig basszusra írták át;
- 1953. – Kenessey Jenő további átdolgozásokat végzett a zenei anyagon. Többek között visszaállította a címszerep eredeti tenor változatát, Melinda szólamát egyszerűsítette, a Tisza-parti jelenetet pedig stilizált csárdássá vonta össze;
- 1956. –
Komor Vilmos vezényletével hangfelvétel készül a Bánk bán című operáról; - 1969. – Hangfelvétel készült az operáról, amelynek alkalmából Németh Amadé visszatért a Rékai Nándor által elvégzett módosításokhoz. Az operának ezt a változatát adják elő ma is.
- 1993. – Bácskai György rekonstrukciója alapján elkészült az eredeti változat hangfelvétele;
- 1994. –
Kerényi Imre rendezésében az Operaház bemutatta és folyamatosan műsoron tartja a Bánk bán című opera Rékai-féle átdolgozott változatát; - 2002. – Elkészült Káel Csaba rendező operafilmje az átdolgozott változat alapján;
- 2008. – A debreceni Csokonai Színház előadta
Vidnyánszky Attila rendezésében az ős Bánk bánt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött partitúra alapján; - 2010. március 9. – Az opera ősváltozatának bemutatója a Miskolci Nemzeti Színház Kamaratermében.
- 2010. november 6–7. – Az opera ősváltozatának
bemutatója (félig szcenírozott koncert) a Magyar Állami Operaházban ifj. Palcsó Sándor rendezésében.
•••••
| Ha férfi lelkedet Egy hölgyre föltevéd, ’S az üdvösségedet Könnyelműn tépi szét; Hazug szemében hord mosolyt És átkozott könyűt, ’S míg az szivedbe vágyat olt, Ez égő sebet üt; Gondold meg és igyál: Örökké a’ világ sem áll; Eloszlik, mint a’ buborék, ’S marad, mint volt, a’ puszta lég. |
Ha fájó kebleden A’ gondok férge rág, ’S elhagytak hitlenűl Szerencse és világ, ’S az esdett hír, kéj s örömed Mind megmérgezve van, ’S remélni biztosabbakat Késő vagy hasztalan; Gondold meg és igyál: Örökké a’ világ sem áll; Eloszlik, mint a’ buborék, ’S marad, mint volt, a’ puszta lég. |
| Ha, mint tenlelkeden, Függél barátodon, És nála titkaid: Becsűlet és a’ hon, ’S ő síma orgyilkos kezét Befúrja szívedig, Míg végre sorsod árulás Által megdöntetik; Gondold meg és igyál: Örökké a’ világ sem áll; Eloszlik, mint a’ buborék, ’S marad, mint volt, a’ puszta lég. |
’S ha bánat és a’ bor Agyadban frígyre lép, ’S lassanként földerűl Az életpuszta kép, Gondolj merészet és nagyot, És tedd rá éltedet: Nincs veszve bármi sors alatt Ki el nem csüggedett. Gondold meg és igyál: Örökké a’ világ sem áll; De a’ mig áll, és a’ mig él, Ront vagy javít, de nem henyél. |
| Ha szent gondok között Fáradtál honodért, Vagy vészterhes csatán Ontottál érte vért, ’S az elcsábúltan megveti Hű buzgóságodat, ’S lesz aljas-, gyáva- és buták’ Kezében áldozat; Gondold meg és igyál: Örökké a’ világ sem áll; Eloszlik, mint a’ buborék, ’S marad, mint volt, a’ puszta lég. |
1843. augusztus 26. előtt
|