ISTVÁN KIRÁLY
Nyomtatóbarát változat
Legány-jegyzékszám 71
Műfaj Opera 4 felvonásban
Keletkezési idő 1885
Szöveg Váradi Antal
Bemutató helye, ideje Budapest, Magyar Királyi Operaház 1885. márc. 14.
Bemutató előadói -
További előadások

-

Megjegyzések

Címváltozata: István első magyar király.
Dobsa Lajos I. István király című műve alapján.

A CSELEKVÉNY VÁZLATA
István király bejelenti: az utódlás biztosítására, s a dél felől esedékes támadások megelőzésére fia, Imre herceg jegyese a horvát fejedelem leánya, Crescimira lesz. Terve általános sikert arat, Imre azonban kétségbeesik: egy látomás hatására ő már égi menyasszonyt választott magának. Vazul szívesebben látna magyar arát Imre oldalán. Egy udvarhölgy rohan be: leányát, Zolnát elrabolták. Imre száműzi köréből a tettest, Sebős fegyvernököt, aki ezért bosszút fogad. * Esztergomban, a Duna partján a vesztett szerelmét sirató Sebős váratlanul találkozik a fegyveresek kíséretében lévő lánnyal és anyjával. Sebős bevallja: érzelmei tiszták, s Zolna is anyja áldásáért könyörög. Nászuk feltétele a pogány ifjú megtérése – ő azonban nem hajlandó térdet hajtani az Úr előtt. Sebős átkot mond az Árpádok házára, s ráveszi az érkező Vazult: álljon az ősi szabadságért harcolók élére. * A Király mindenkit meghív fia, s a hajón érkező Crescimira nászünnepére. A követségbe küldött Péter, István unokaöccse beleszeretett a lányba, és Sebőssel sző tervet a frigy megakadályozására. A templomból kiszűrődő imát átokszavaik szövik át. Crescimira leteszi a magyarság melletti hűségesküjét. * A násznép a palotában magára hagyja az ifjú párt. Imre vallomása, miszerint egy korábbi esküje lehetetlenné teszi a nász beteljesülést, Crescimira boldogságát földig rombolja. Sértettségét – nem tudja, Imrét esküje nem földi lényhez köti – csak tüzeli Péter koholmánya: férje nemcsak mást szeret, de megveti őt. Szívét ajánlva, s a trónt ígérve, Péter Imrének szánt kis üvegcsét ad Crescimirának, aki azonban inkább a közös halált választaná hitvesével. Fegyverzörejt hallva elfut. Vazul serege közeleg. A visszatérő Crescimira feldúltan vallja be Péternek: mégis megmérgezte férjét, aki imazsámolyán egy nő nevét suttogta. Péter elárulja, Imrét szüzességi fogadalom köti. Újabb ajánlkozását Crescimira – szemében furcsa fénnyel – látszólag elfogadja. * Zolna Isten bocsánatát kéri: egy pogányt szeret. Hajnalodik. Vazul és Barang táltos követőikkel Hadúr oltárán gyújtanak lángot, kérve segítségét a kereszt uralmának megtöréséhez. István és hívei lepik meg őket. A két tábor összecsapásra készül. A püspökök békéért fohászkodnak. A Király fegyvertelenül, a kereszt védelmében indul Hadúr oltára felé, s azzal oltja ki a pogány tüzet; majd mindenkinek kegyelmet hirdet. – A királyi palotában Gizella és hölgyei üdvözlik a győztesen megtérő Istvánt. Imre tragédiájának híre érkezik. A tébolyultan, holt vőlegényét várva nászi dalt éneklő Crescimira az udvarhölgyekkel távozik. István – megtérése reményében – Vazult jelöli utódjául, de hamarosan híre érkezik: Vazult legyilkolták. A Király külhonba menekíti az Árpád-hercegeket. A Mindenható bocsánatát kéri a lázadókra – imáját hallva a királygyilkosságra készülő Sebős kezéből is kihull a tőr: belátja vereségét. Az elaggott, haldokló István a vízióiban megjelenő szebb jövő biztos tudatában lép be a szentek sorába.
(Írta Gupcsó Ágnes és Németh G. István.)

A MŰ KÉZIRATOS FORRÁSAI
A szöveg/librettó kézirata
Őrzési hely Országos Széchényi Könyvtár
Jelzet Színháztörténeti Tár, MM 13.725
Méret 28 cm
Lejegyző -
Leírás

Rendezőpéldány szereposztással, 1885. Magyar Állami Operaház könyvtára.

Őrzési hely Országos Széchényi Könyvtár
Jelzet Színháztörténeti Tár, MM 13.724
Méret 27 cm
Lejegyző -
Leírás

Súgópéldány, 1885. Magyar Állami Operaház könyvtára.

A MŰ NYOMTATOTT FORRÁSAI
Első szövegkiadás
Hely, kiadó, év, terjedelem, (lemez szám) Budapest, Pfeifer, Hornyánszky nyomda, év nélkül, 38 o.
Példányok OSZK Színháztörténeti Tár, MM 17.251
Leírás

Magyar Királyi Operaház könyvtára 6.

További szövegkiadások
Hely, kiadó, év, terjedelem, (lemez szám) Budapest, Rigler nyomda, 1896, 47 o.
Példányok OSZK Színháztörténeti Tár, MM 18.170
Leírás

Magyar Királyi Operaház. Díszelőadás a magyar állam ezer éves fennállásának ünnepe alkalmából.