A folyamatosan bővíteni kívánt menüpontban az Erkel Ferencet bemutató portrék (részletesebben lásd Felvinczi Takács Zoltán: Erkel Ferenc képmásai című írását az Erkel Ferencz Emlékkönyvben – 1910) továbbá a pályájához és szerteágazó munkásságához köthető helyszínek korabeli ábrázolásai, valamint – a Különlegességek almenüpont alatt – személyes vonatkozású kordokumentumok tekinthetők meg.

Erkel Ferencről élete különböző időszakaiban készült portrék, köztük több dedikált ábrázolás is található az Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtárának és Színháztörténeti Tárának fotó- valamint grafikai gyűjteményében. Ezek a portrék nemcsak az Erkel-kézjegyek miatt tekinthetők különösen becseseknek, hanem azért is, mert a dedikációk értékes adatokkal segíthetik az Erkel-kutatást.

A zeneszerző pályájának fontosabb helyszíneit a gyulai szülőháztól az Operaházig bemutató képösszeállítást színesítik Carl Vasquez térképésznek a korabeli Pest-Buda nevezetes épületeiről 1837 körül készített színezett könyomatai, melyeket az Országos Széchényi Könyvtár Térképtára őriz.

A „Különlegességek” almenüpont galériájában az Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tárának Erkel Ferenc és a Nemzeti Színház együttműködését felidéző dokumentumai találhatók: Erkel karnagyi szerződése, fizetési nyugtái és tiszteletdíjainak bizonylatai. Erkel Ferenc kivételes megbecsültségéről tanúskodik a hat gyászjelentés is az Országos Széchényi Könyvtár Plakát- és Kisnyomtatványtárából, amellyel kortársai 1893 júniusában búcsúztatták. Családján kívül saját halottjának tekintette az Országos Magyar Királyi Zene- és Színművészeti Akadémia, a Magyar Királyi Operaház, az Országos Magyar Daláregyesület, a Budapesti Magyar Zeneegyesület, a Magyar Zeneiskola és a Budapesti Zeneművészkör is.