Erkel Ferencet elsősorban operaszerzőként ismerjük, és kétségtelenül színpadi műveivel gyakorolta a legnagyobb hatást mind kortársaira, mind az utókorra. Hosszú élete folyamán a zeneszerző ugyanakkor számos más műfajt is gazdagított: zongora- és kamaradarabokat, zenekari kompozíciókat, kórusműveket és dalokat is írt. E sokoldalú életművet elsőként Major Ervin próbálta áttekinteni 1947-ben és 1967-ben publikált két „bibliográfiai kísérleté”-ben; 1975 óta Legány Dezső Erkel Ferenc művei és korabeli történetük című munkája tekinthető a legmegbízhatóbb műjegyzéknek. Mára azonban sok tekintetben Legány munkája is elavult: az egyes művek honlapunkon található „adatlapjai” szándékuk szerint nem csupán az elmúlt bő három évtized új felfedezéseivel, de a folyamatos frissítésnek köszönhetően a jövőbeli kutatások eredményeinek közlésével is szeretnék a lehető legkurrensebb adatokkal ellátni az ide látogatókat.

Az adatlapokhoz két különböző úton juthat el az olvasó. A fejléc Művei feliratából legördülő Időrend pont alatt a Legány Dezső jegyzékében adott sorszámok rendjében (s így egyúttal kronologikusan) közöljük Erkel Ferenc kompozícióit. Az ugyanott legördülő Műfajok kategórián belül pedig Vokális, Hangszeres és Elveszett csoportba osztottuk a műveket. Az Elveszett csoport valamennyi, csupán közvetett információkból ismert kompozíciót tartalmazza; azok a tételek viszont, amelyekről elegendő információval rendelkezünk a műfaj pontos meghatározásához, egyszersmind a Vokális és Hangszeres pontok alatt is megjelennek, de [szögletes zárójelben].