MAGYAR ÁBRÁND(OK)
Nyomtatóbarát változat
Legány-jegyzékszám 3
Műfaj zongoramű
Keletkezési idő 1834 előtt
Megjegyzések

Ábrányi Kornél Erkel-életrajza szerint a zeneszerző Kolozsváron töltött évei alatt "magyar zongora-ábrándokat irt s változatokat eredeti magyar dallamok felett, melyeket akkor még nem tett közzé, de nyilvános hangversenyekben bemutatott". A századforduló környékén több forrás (Kozma Ferenc, Concha Győző) is említi, hogy Brassai Sámuel vette rá Erkelt "első magyar ábrándja" bemutatására; Felpéczi Petz Lajos pedig egy hosszú anekdotát közöl, amely szerint Brassai kérésére Erkel valóban írt "egy magyar ábrándot, melyet kinyomattunk és amely ezer és ezer példányban járta be a magyar hazát." Minthogy az anekdota szerint Erkel Brassai társaságában Kolozsvárról utazott Pestre, s a Redoutban játszotta el magyar ábrándját, az eset 1833-ban vagy 1834-ben történhetett. Kérdéses azonban, hogy az igencsak kiszínezett történetnek bármilyen hitelt adhatunk-e; különösen, mivel Felpéczi Petz a Győri Közlöny 1890. november 13-i számára hivatkozva idézi azt, amelyben azonban semmi hasonló nem szerepel.

A MŰ KÉZIRATOS FORRÁSAI

Ismeretlen mű.

A MŰ NYOMTATOTT FORRÁSAI

Kiadatlan.

VONATKOZÓ SZAKIRODALOM

Legány Dezső: Erkel Ferenc művei és korabeli történetük. Budapest: Zeneműkiadó, 1975. 18. o.
Felpéczi Petz Lajos: Győr város zenei élete 1497-1926. Győr: Győri Ének- és Zeneegylet, 1930. 417-418. o.
Concha Győző: Brassai Sámuel emlékezete. Budapest: Franklin társulat, 1904. 25. o.
Kozma Ferenc: Brassai Sámuel mint aesthetikus és műkritikus. Budapest: Magyar Tudományos Akadémia, 1900. p. 35.
Id. Ábrányi Kornél: Erkel Ferenc élete és működése. Budapest: Schunda V. József, 1895. 17. o.