Legány-jegyzékszám | 68 |
Műfaj | Dalmű 4 felvonásban |
Keletkezési idő | 1880 |
Szöveg | Tóth Ede |
Bemutató helye, ideje | Budapest, Nemzeti Színház 1880. nov. 30. |
Bemutató előadói | - |
További előadások | - |
A CSELEKVÉNY VÁZLATA
A falu főterén összegyűltek hazafelé készülődnek. Csak Ilonka és Elek, a segédlelkész maradnak a színen. Az agglegény Csipkés Tamás kilesi őket, de mielőtt a légyottot megzavarhatná, megjelenik az öreg lelkész, Parasznyai és a jegyző, akik támogatják a fiatalok kapcsolatát. Csipkés bosszúsan veszi tudomásul, hogy a lány anyjával kifőzött tervüket veszély fenyegeti. Bosszút forralva összetalálkozik Sáskánéval, aki megnyugtatja, lányát nem adja a gyűlölt papnak. Honvédek érkeznek. A kisbíró dobjának szavára gyülekező nép – élükön lelkészükkel és Elekkel – lelkesen csatlakozik hozzájuk. Szívesen menne a jegyző is, de valakinek vinni kell a falu ügyeit. Felesküszik a zsidó származású Iczig is, büszkén vállalva a magyar haza védelmét. Csak Csipkés nem hajlandó hadba állni: együtt örvendezik Sáskánéval a vetélytárs távozása felett. Ilonka elbúcsúzik szerelmétől. A jelenlévők még egy utolsót táncolnak indulás előtt. * Ilonka búsan gondol távoli kedvesére. A visszatérő Iczig örvendezteti meg Elek levelével. A fiú elárulja, hogy Csipkés – Elek halálhírének költésével – csalásra akarta őt rávenni, hogy aztán elvehesse a lányt. Ilonka elhatározza, a nem kívánt házasság elől inkább kedvese után szökik. Iczig elhiteti Sáskánéval és Csipkéssel: Ilonka még örült is a kötendő frigy lehetőségének. A boldog Csipkés ölelése elől folyton kitérő Ilonka eljátssza: csak a pap áldására vár – majd egy alkalmas pillanatban otthagyja örvendező anyját és „jövendőbelijét”. Sáskáné fia, Jóska honvédeket kalauzol udvarukba, akiket Ilonkával együtt a Csipkés által hozott finomságokból látnak vendégül. Csipkés alig várja a másnapot, a hozzá is bekvártélyozott honvédek távozását, s Ilonka kezének elnyerését. A takarodó hangjaira minden elcsendesedik. Éjfél van. Jóska – aki elhatározta, maga is honvédnek áll – útnak indulna, ám váratlanul összefut a honvédruhába öltözött Ilonkával. Nővére hiába győzködi, maradjon anyjuk mellett, Jóska inkább testvérét védelmezné. Eltűnésükről az ébredő katonák sem tudnak számot adni. Sáskáné gyászruhában fogadja Csipkést és a násznépet, akik jót szórakoznak a hoppon maradt, dühödten távozó vőlegényen. * A táborban hazafias dalokat énekelve térnek nyugovóra a honvédek. Iczig vezetésével érkezik Jóska, és a huszár egyenruhát viselő Ilonka. A fiatalok rögtönzött esküvőjét az ellenség támadása szakítja félbe. Elek a honvédek élére áll, az öreg – Ilonkával és Jóskával – egy bérctetőről követi az eseményeket. Egy csapat azonban észrevétlen becserkészi, s megsebesítve Ilonkát, foglyul ejti őket. Jóska elmenekül, hogy értesítse a honvédeket. * A faluban a beharangozásra gyülekező nép közömbösen hagyja ott az egymást okoló Sáskánét és Csipkést. A csatából hazatért, Ilonka hollétéről semmit nem tudó Elek szomorúan lép be a templomba. Ilonka Parasznyaival érkezik, fáradtan, kopottan. A templomból kitóduló nép tanúja a fiatalok újbóli egymásra találásának. Iczig és Jóska leleplezik Csipkés ármánykodását, s már semmi nem állhat útjába a fiatalok boldogságának.
(Írta Gupcsó Ágnes és Németh G. István.)
Őrzési hely | Országos Széchényi Könyvtár |
Jelzet | Színháztörténeti Tár, MM 13.841 |
Méret | 27 cm |
Lejegyző | - |
Olvasópéldány szereposztással, 1880. Nemzeti Színház és Magyar Állami Operaház könyvtára.
Őrzési hely | Országos Széchényi Könyvtár |
Jelzet | Színháztörténeti Tár, MM 13.842 |
Méret | 30 cm |
Lejegyző | - |
Rendezőkönyv öltöztetési utasítással, Ódry Lehel kézjegyével, 1880. Nemzeti Színház és Magyar Állami Operaház könyvtára.
Őrzési hely | Országos Széchényi Könyvtár |
Jelzet | Színháztörténeti Tár, MM 13.844 |
Méret | 18 cm |
Lejegyző | - |
Olvasópéldány, 1880.
Hely, kiadó, év, terjedelem, (lemez szám) | Budapest, Aigner, 1880, 96 o. |
Példányok | OSZK Színháztörténeti Tár, MM 13.283 |
Magyar könyvesház 85-86. Magyar Állami Operaház könyvtára