Bánk bán

Nyomtatóbarát változat

Erkel harmadik operája, a háromfelvonásos Bánk bán szövegkönyvét Egressy Béni írta Katona József azonos című drámája alapján. Az opera keletkezéstörténete – az 1844-45-ben megkomponált első részletektől az 1861-es ősbemutatóig – több mint másfél évtizedet fog át. A szabadságharc leverése után, az önkényuralom idején Erkel az asztalfióknak szánva dolgozott a partitúrán. Katona József Bánk bán című tragédiáját a cenzúra tilalma miatt 1860-ig nem játszhatták a magyar színpadokon. A megírás hosszú ideje is szerepet játszhatott a Bánk bán megérésében, melyet motivikus és szerkezeti hasonlóságok kötnek Erkel korábbi két operájához. Ezekhez képest viszont előrelépést jelent a Bánk bán drámai kifejező erejének és a szereplők zenei jellemzésének hatásossága.

A Bánk bán több szempontból is összegzésének tekinthető Erkel pályáján. Hatásosan bizonyította a gyakorlatban a magyar népies műzene nagyoperai alkalmazásának lehetőségét, amely a korábbi betétek helyett ezúttal már nagyobb egységek, akár egész felvonások fő szervező erejévé vált. Az idegen és a honi ellentétét szembe állító történet Erkel operájában zeneileg a francia és az olaszos elemnek a magyaros anyaggal való találkozásában ötvöződik szerencsésen. A Bánk bánt megelőző magyar operáktól eltérő módon újdonságnak tekinthető a nagy zenekar és korábban operában kihasználatlan hangszerek (angolkürt, cimbalom, viola d’amore) alkalmazása is.

Erkel Ferenc Bán bánjának ősbemutatóját, amely 1861. március 9-én volt a Nemzeti Színházban, hatalmas várakozás előzte meg. A bemutató a magyar operát vitte sikerre, nagy hatással volt a kortársakra, és a Verdi-operák korabeli olaszországi előadásaira emlékeztető élményt nyújtott a magyar közönségnek.

A szerk.

Részlet Tallián Tibor: Nemzeti színház, nemzeti opera című tanulmányából:

„Az 1861-ben bemutatott Bánk bán a nemzeti opera paradigmáját valósítja meg. Egyéni és politikai sors sors mint egyazon nemzeti végzet kettős arca tekint a nézőre a nagyszabású drámai alapanyagból; a drámai személyek emberi jelleme és nemzeti-drámai funkciója tökéletesen fedi és kölcsönösen felerősíti egymást. Ám végső soron a zenének köszönhető, hogy a Bánk bán színpadát eleven és magyar figurák népesítik be. Erkelnek Verdi és Meyerbeer alapos megismerése közben szerzett zenedramaturgiai tapasztalatai és áradó egyéni invenciója a nagy operatragédia légkörét teremti meg. itt ér zenitjére Erkel egyre érlelődő képessége a magyar dalstílus zenedrámai kiaknázására. Operáiban magától értetődő természetességgel, hasonlíthatatlan romantikus ihletettséggel csendülnek fel a könnyes örömnek, a mosolyba játszó bánatnak, a vágyakozásnak és visszavágyásnak megragadó tónusai, s a hazatérés élményével ajándékoznak meg egy közös érzelmi otthonba, ami az operán kívül talán soha nem létezett. A nemes magyar hang megteremti az operai alakok nemzeti jellemét, és ezáltal mintegy megteremti azoknak a tízezreknek a nemzeti éthoszát is, a hősök hangját magukba fogadják: »Hazám, hazám, te mindenem...« Nemzeti művészet az, ami nemzetet teremt.”

•••••

Katona József drámájának útja Erkel Ferenc operájának megszületéséig és az opera utóéletének néhány pillanata évszámokban
  • 1814Döbrentei Gábor által szerkesztett Erdélyi Múzeum című folyóirat drámapályázata;
  • 1815. július 30. – Katona József befejezi a Bánk első kidolgozását Kecskeméten;
  • 1818 – az Erdélyi Múzeum drámapályázatának eredményhirdetése;
  • 1819. július 2. – Katona József befejezi a Bánk bán végleges kidolgozását Kecskeméten;
  • 1820 novembere – megjelenik a Katona József BÁNK BÁNK című drámája 1821-es évszámmal;
  • [1821 – Megjelenik Katona József játékszíni tanulmánya a Tudományos Gyűjteményben: Mi az oka, hogy Magyarországban a játékszíni költőmesterség lábra nem tud kapni? címmel];
  • 1833. február 15. – Katona József Bánk bán című drámájának ősbemutatója Kassán; a művet Udvarhelyi Miklós választja jutalomjátékként;
    A Színháztörténeti Tár virtuális kiállításának részlete
  • 1839. március 23. – Pesti Magyar Színház – Egressy Gábor a címszerepben;
  • 1844-45. – Megszületik Erkel operájának első megkomponált részlete, még a Hunyadi-téma vonzásában, a Petur bordala Vörösmarty Mihály Czilley és a Hunyadiak című drámájának részletére;
  • 1848. március 15.este Katona Bánk bánját adják;
  • 1861. január 6. – Pesten, a Nemzeti Múzeum dísztermében közönség előtt elhangzik egy részlet – a Tisza-parti jelenet – Erkel Bánk bán című operájából;
  • 1861. március 9. – Erkel Ferenc Bánk bán című operájának ősbemutatója Pesten a Nemzeti Színházban;
  • 1865. november 2. – Kolozsvár, Erkel Bánk bánjával nyílik meg a Kolozsvári Nemzeti Színház
  • 1940. március 15. – Az átdolgozott Bánk bán bemutatója. Erkel harmadik operájának átdolgozása a Hunyadi László korszerűsítése után történt meg. Radnai Miklós halála miatt a zenét végül Rékai Nándor és Kenessey Jenő, a szövegkönyvet Nádasdy Kálmán és Oláh Gusztáv dolgozta át. Bánk bán eredetileg hőstenorra írt főszerepét baritonra, Tiborc szólamát pedig basszusra írták át;
  • 1953. – Kenessey Jenő további átdolgozásokat végzett a zenei anyagon. Többek között visszaállította a címszerep eredeti tenor változatát, Melinda szólamát egyszerűsítette, a Tisza-parti jelenetet pedig stilizált csárdássá vonta össze;
  • 1956.Komor Vilmos vezényletével hangfelvétel készül a Bánk bán című operáról;
  • 1969. – Hangfelvétel készült az operáról, amelynek alkalmából Németh Amadé visszatért a Rékai Nándor által elvégzett módosításokhoz. Az operának ezt a változatát adják elő ma is.
  • 1993. – Bácskai György rekonstrukciója alapján elkészült az eredeti változat hangfelvétele;
  • 1994.Kerényi Imre rendezésében az Operaház bemutatta és folyamatosan műsoron tartja a Bánk bán című opera Rékai-féle átdolgozott változatát;
  • 2002. – Elkészült Káel Csaba rendező operafilmje az átdolgozott változat alapján;
  • 2008. – A debreceni Csokonai Színház előadta Vidnyánszky Attila rendezésében az ős Bánk bánt az Országos Széchényi Könyvtárban őrzött partitúra alapján;
  • 2010. március 9. – Az opera ősváltozatának bemutatója a Miskolci Nemzeti Színház Kamaratermében.
  • 2010. november 6–7. – Az opera ősváltozatának bemutatója (félig szcenírozott koncert) a Magyar Állami Operaházban ifj. Palcsó Sándor rendezésében.


•••••

Vörösmarty Mihály: Keserű pohár
Bordal „Czilley ’s a’ Hunyadiak” szomorújátékból


Ha férfi lelkedet
Egy hölgyre föltevéd,
’S az üdvösségedet
Könnyelműn tépi szét;
Hazug szemében hord mosolyt
És átkozott könyűt,
’S míg az szivedbe vágyat olt,
Ez égő sebet üt;
Gondold meg és igyál:
Örökké a’ világ sem áll;
Eloszlik, mint a’ buborék,
’S marad, mint volt, a’ puszta lég.
Ha fájó kebleden
A’ gondok férge rág,
’S elhagytak hitlenűl
Szerencse és világ,
’S az esdett hír, kéj s örömed
Mind megmérgezve van,
’S remélni biztosabbakat
Késő vagy hasztalan;
Gondold meg és igyál:
Örökké a’ világ sem áll;
Eloszlik, mint a’ buborék,
’S marad, mint volt, a’ puszta lég.
Ha, mint tenlelkeden,
Függél barátodon,
És nála titkaid:
Becsűlet és a’ hon,
’S ő síma orgyilkos kezét
Befúrja szívedig,
Míg végre sorsod árulás
Által megdöntetik;
Gondold meg és igyál:
Örökké a’ világ sem áll;
Eloszlik, mint a’ buborék,
’S marad, mint volt, a’ puszta lég.
’S ha bánat és a’ bor
Agyadban frígyre lép,
’S lassanként földerűl
Az életpuszta kép,
Gondolj merészet és nagyot,
És tedd rá éltedet:
Nincs veszve bármi sors alatt
Ki el nem csüggedett.
Gondold meg és igyál:
Örökké a’ világ sem áll;
De a’ mig áll, és a’ mig él,
Ront vagy javít, de nem henyél.
Ha szent gondok között
Fáradtál honodért,
Vagy vészterhes csatán
Ontottál érte vért,
’S az elcsábúltan megveti
Hű buzgóságodat,
’S lesz aljas-, gyáva- és buták’
Kezében áldozat;
Gondold meg és igyál:
Örökké a’ világ sem áll;
Eloszlik, mint a’ buborék,
’S marad, mint volt, a’ puszta lég.
1843. augusztus 26. előtt