Erkel Ferenc Himnusza mint ihlető forrás

Nyomtatóbarát változat
  • 1867 – Mosonyi Mihály két énekhangra és zongorára átírta a Himnuszt;
  • 1867 – Erkel Ferenc Dózsa György című operájának fináléjában feldolgozta a Himnusz melódiáját;
  • 1870-es évek – megszülettek Liszt Ferenc zongorára majd szimfonikus zenekarra írt fantáziái Szózat és Himnusz címmel;
  • 1887 – Erkel Ferenc a Nemzeti Színház megnyitásának 50. évfordulójára írt Ünnepi nyitányában összekapcsolta saját eredeti művét Egressy Béni Szózathoz írt zenéjével;
  • 1923 – Dohnányi Ernő hármas zenekarral idézte a Himnusz, a Szózat és saját Hitvallás – Nemzeti ima című művének témáját Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 50. évfordulóját köszöntő Ünnepi nyitányában;
  • 1957 – A forradalom és szabadságharc leverését követően készült el Lajtha László VII. („Forradalom”) szimfóniája, melynek eredeti címe „Mártírok siratója” volt. A címet később baráti tanácsra „Ősz”-re változtatta. A zárótétel kódájában – harang és rézfúvósok hangján – szólal meg a Himnusz dallamának az első sora. A „magyar” szóra eső résznél a dallamot az egész zenekar hangereje tapossa el. (A mű első hivatalos bemutatója 1990. október 23-án volt, az Operaházban, az Antall-kormány jelenlétében.);